Goriot apo

Balzac maga nevezte regenyenek hoset, Goriot apot az apasag krisztusanak"e;. A mu ma is ugy el a koztudatban, mint egy szenvedo, kiszolgaltatott, martirumot vallalt apa tortenete, a lanyai altal kisemmizett, oket megis az utolso pillanatig szereto oregember regenye. A regny megrtshez tudni kell, hogy a magra hagyott Goriot apt egyedl szn, temetsn egyedl rszt vevA Rastignac ms Balzac-regnyekben nagy karrieristaknt szerepel, szalonok hA se, a legszebb nA k kegyeltje, az let igazi csszra. Itt azok a vonsai llnak elA trben, amelyek megmagyarzhatjk, hogy e taln legfontosabb balzaci hA s mirt egyttal a leginkbb komplex, jbl s rosszbl legbonyolultabban kikevert"e; alakja a szerzA embergalrijnak. Rastignac ugyanazon penzi lakja mint Goriot ap, les szemmel hamar szreveszi azt is, hogy mirt nem viszonozzk, mirt nem viszonozhatjk lnyai apjuk szeretett, milyen trsadalmi - ktelezA rvnyA - mozgsok irnytjk mg a legkisebb, legmeghittebb sejt, a csald belvilgt is. Ugyancsak a penzi minucizus lersbl kapunk elA szr kpet arrl a Prizsrl, amely a tovbbi darabok legfA bb sznhelye, a nagy"e; trsadalomnak mintegy szimbluma lesz. A regny vge, utols jelenete a vilg regnyirodalmnak legtvlatosabb, legsejtelmesebb zrsai kz tartozik: Goriot apt eltemetve egy egsz vilg temetA dik el. Rastignac hres szavai a temetA hegyrA l lthat esti Prizshoz: Most mirajtunk a sor!"e; - nemcsak sajt plyja tovbbi kzdelmeit jelzik, nemcsak kihvst jelentenek, de j vilgok szletsnek prfcijt is.